A Muramenti Dombhátak Cselekvő Közösségei

Közelebb egymáshoz

Lispeszentadorján

Zala megyében, a Letenyei járásban a szlovén-horvát-magyar hármas határtól megközelítőleg 13km-re található, szalagtelkes aprófalu. 3 részből tevődik össze: Lispéből, Szentadorjánból és Erdőhátból. Szentadorjánt már Szent István idejében is megemlítik. Szentadorján és Erdőhát az idők folyamán teljesen összeépült, így 1929-ben közigazgatásilag is egyesítették őket Szentadorján néven.
A település központjában álló római katolikus templomot 1936-ban építették neoromán stílusban, előtte egy zsúpfedeles kápolna állt csak a hívek rendelkezésére. A Szent Adorján-templom jelenleg a Pákai Egyházközség fíliájaként működik. A község temetőjében található téglafalrom feltehetőleg egy egykori pálos kolostor maradványa, amely a török idők során pusztult el. A téglafalban egy fülke található, ahol a Jézust tartó Padovai Szent Antal barokk szobra állt.
1937 a falu életében rendkívül fontos esztendő volt. Ekkor született meg Lispeszentadorján Lispe és Szentadorján egyesítésével, s ekkor tárták fel Lispe határában Magyarország első kőolajmezőjét. A szénhidrogén-bányászat alakította az itteni emberek életét, a hajdani nagy szegénység jelentős mértékben enyhült. A sikeres fúrás helyét ma egy obeliszk őrzi, közelében pedig – a II-es tankállomáson – kis múzeum található.
Ezekben az években, Lispeszentadorjánban plébánia, iskola, posta és körjegyzőség működött, az ’50-es években pedig művelődési ház épült és óvoda kezdte meg működését. 1960 után az 1000 lelket számláló község népessége az elvándorlás és az elöregedés következtében folyamatosan és egyre fokozódó mértékben csökkent, 2001-ben az állandó lakosok száma már csak 353 fő volt, 2005-ben pedig 334 fő. A népesség folyamatosan csökken, 2009-ben már csak 306 fő élt a faluban, ami 2013-ban 284 főre csökkent, napjainkban pedig a lakosság megközelítőleg csupán 251 fő.

Környezete

Lispeszentadorján határában három szőlőhegy magasodik: a Lispei-, az Erdőháti- és a Szentadorjáni-hegy. A meredek déli lejtőkön szőlőskertek futnak a völgy felé, a tetőkön pedig kis pincék sorakoznak. Itt még megtalálhatóak a régi borona és paticsfalú présházak, de nem csak ezek miatt érdemes ide felkapaszkodni. A hegytetőkről csodálatos kilátás nyílik a környező falvakra, tiszta időben pedig a Varasdi-hegyek ormaira, a szőlősgazdák pedig szívesen invitálnak pincéjükbe egy pohár borra minden ide látogatót.
Lispeszentadorján a természetbúvárok számára is tartogat érdekességeket. A vidék növény- és állatvilága rendkívül gazdag. Itt található a környék egyik legnagyobb tavaszi tőzike telepe, mely márciusban fehér virágtengerként borítja el az erdőt. A tőzike mellett kakasmandikót, szártalan kankalint, erdei cikláment, agár- és tarkakosbort és még számos más növényritkaságot fedezhetünk fel barangolásaink során.
A legtöbb helybéli a gombászás szerelmese. A bükkösökben és tölgyesekben számos ehető gombafajta lelhető fel: galambgomba, tinórú, vargánya stb. Az itt elterülő hatalmas erdők adnak otthont a világhírű zalai gímszarvas állománynak. Szarvasok mellett azonban nagyszámban találkozhatunk vaddisznókkal, őzekkel. Él a környéken fekete gólya, gyurgyalag, holló, fogoly, róka, nyest.
GPS koordinátái: 46.533 / 16.700

Lispeszentadorján a jelenben

Három szálláshely található a településen, a Mandala Vendégház és Turistaszálló, melyet az önkormányzat üzemeltet, valamint a Rejtek Vendégház, és az Irány 8888 Vendégház és Apartman ház.

A településen működik egy amatőr tánccsoport, ahol a tagok családjai is jelentős szerepet vállalnak a település életében.

A Lispeszentadorjáni Kulturális és Sport Egyesület az Önkormányzattal együttműködve számos programot valósított meg az elmúlt években. A rendezvényeken kortól, nemtől, nemzetiségi- vagy vallási hovatartozástól függetlenül bárki részt vehet, így biztosítva az esélyegyenlőséget.

A településen működik még a Skanzen Értékvédő-, Hagyományőrző és Turisztikai Közhasznú Egyesület. Az egyesület elsősorban a kultúra a természet- és környezetvédelem, az oktatás és ismeretterjesztés területén tevékenykedik.

Néhány példa a rendszeresen megtartott közösségi eseményeink közül:

  • Márton nap (November 11.)
  • Gyermek nap (Május utolsó hétvégéje)
  • Szüreti felvonulás
  • Búcsú (Szeptember 2. vasárnapja)
  • Pünkösdi fesztivál
  • Falu Karácsony
  • Hímző szakkör
  • Farsang (Húshagyó kedd, jelmezes felvonulás)

A római katolikus Szent Adorján-templom

Régi térkép az 1785-ös „első katonai felmérés” alapján – Forrás: www.maps.arcanum.com

A temetőkertben található pálos kolostorrom és a Szent Antal-szobor

A régi iskola ma turista szálló

A lispei hegyi kilátó és a kilátás

Közösségi tereink Adorjánban és Lispén

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support