
A Muramenti Dombhátak Cselekvő Közösségei
Közelebb egymáshoz

Kerkaszentkirály

A település története
A falu legkorábbi írásos említése 1322-re esik. Villa Sancti Regis néven található az iratokban, 1382-es forrásban pedig Zenthkyral néven tűnik fel. 1877-ben találkozhattunk először a község nevével a mai formájában.
A település honfoglalás előtti története homályba vész. A Római Császárság fennhatósága alá tartozott Pannónia részeként a rómaiak idején. Ők az itt eltöltött mintegy 4 évszázaduk alatt meghonosították a környező dombokon a szőlőtermesztést, elterjesztették az észszerű földművelést.
A rómaiak után a népvándorlással a hunok váltak a terület urává. .Főleg népmondák maradtak fenn ezen időkből, hiteles bizonyítékok nélkül. A falut kettészelő folyó Kerka királynőről, Attila hun király feleségének édesanyjáról kapta a nevét, aki egy fürdőzés alkalmával a szeszélyes folyóban lelte halálát. A honfoglalás utáni első évtizedekben I. Szent István létrehozta a királyi megyerendszert. Szent László ebbe a rendszerbe vonta be az elhanyagolt déli határvidéket. A legenda szerint a falut is ő alapította egy látogatása alkalmával.
Zenthkyral 1644ig a Bánffy család birtokában volt, majd a Nádasdy grófokéban. Eszterházy Pál tulajdonába a 17.század végén került. A török hódoltság idejében Kurth Agga volt a földesúr. Neki és a szultánnak pénzben és természetben is kellett a falusiaknak adózni, ezen felül a magyar földesurak is követeltek sarcot, és még a végvári éhező katonák is élelemért sanyargatták az itt élő jobbágyokat. Mindezek hatására az itt élő 21 család szinte mindegyike elköltözött innen ezekben az időkben.
Az írásos feljegyzésekben több alkalommal is megemlítik a környéken található két-, három- és négykerekű malmokat. A 17. században egyaránt jelentős lehetett az állattenyésztés és a földművelés is, de az itt élők állandó létbizonytalanságban voltak, mivel területeik a hadiút mellett terültek el.
A 18. század közepétől indult fejlődésnek a falu gazdasági élete. 1935-ben már 279 gazdaság művelte a mintegy 1406 kataszter holdas területet. Az uradalom mintegy 600 kh erdőt vágatott ki, hogy gabonát termeszthessenek.
A falu temetőjéről 1891. április 27-től vannak írásos emlékek, előtte Szentmiklóson temetkeztek.
A 19.század folyamán, amikor kialakultak a saját tulajdonú paraszti önellátó gazdaságok, a falu lakossága is megduplázódott, új társadalmi rend is kialakult. 1872-ben alapították meg a helyi kéttantermes iskolát, mely 56 éven át működött. Eleinte hatosztályos, majd 1943 után nyolcosztályos volt. 1976-ban viszont végleg bezárta kapuit.
A falu lakosságának létszáma 1920-ban volt a legmagasabb, 759 fő, ezután egy lassú elöregedési folyamat vette kezdetét. Az I. világháború, és az azutáni trianoni békekötés nagy visszaesést eredményezett a falu életében. 400 hold területet Jugoszláviához csatoltak, megszűnt a lótenyésztés és a fuvarozás, közvetlen piacát Alsólendva felé elvesztette. Valószínűleg ezeknek köszönhetően a lakosság száma is folyamatosan csökkent. Kerkaszentkirályról is folyamatosan mozgósították a hadkötelezetteket. Az I. világháborúban 22-en, míg a II. világháborúban 20-an vesztették életüket. Nevüket a település közepén elhelyezkedő kegyeleti parkban, díszoszlopos fejfákon örökítették meg. Az 1947-es földosztás újabb fellendülést eredményezett a faluban, viszont az 50-es években a falu egyharmada már az iparból élt. 7 családot telepítettek el az 1950-es és 1952-es deportálások alatt. Az itt átélt kínzások mély nyomokat hagytak az emberekben. december 1-én megalakult a Kerkaszentkirályi Határmenti Termelőszövetkezet az Eszterházy-majorban (mai Margit major).
A község lakóinak életmódja az 1970-es évekre jelentősen megváltozott. Az addig javában halászattal és földműveléssel foglalkozó lakosok nagy része –mintegy 70-80 százaléka- már a közeli olajmezőkön, az építőiparban, állami gazdaságban, vagy vízügyi szerveknél dolgozott. 1945 és 1980 között 76 új ház épült a faluban. Az 1970-es évektől a Zrínyi TSZSE labdarúgócsapata, valamint a Tűzoltó Egyesület nagyon szép eredményeket értek el megyei versenyeken is. 1970 és 1983 között a Lenti Járási Tanács Végrehajtó Bizottságához, ezután a falu önálló önkormányzati hivatala a Csörnyeföldi Körjegyzőséghez tartozott. 2013. márciusában megalakult a Letenyei Járási Hivatal, valamint a Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal, melyhez Kerkaszentkirály is tartozik, 8 másik településsel egyetemben.
Földrajzi elhelyezkedése
Kerkaszentkirály Magyarország Nyugat-dunántúli régiójában, Zala megyében, ezen belül a letenyei járásban található község. Az országhatár szomszédságában, a magyar-horvát-szlovén hármashatár közelében fekszik. Területe 8,11 km2. Közigazgatási területén halad át az M70 autóút.
A településnek részben nevet adó Kerka folyó hozzátartozik a település arculatához. A folyó hosszú évszázadokon át biztosította a megélhetést a környék lakóinak halászatból, kavicsbányászatból, a vízi malom kerekeit is a Kerka sodrása hajtotta. A folyó szabályozása óta ritkultak ugyan a veszedelmes árvizek, melyek szinte az egész települést elárasztották akkoriban, de 1972-ben, 1996-ban, 1998-ban és 2013-ban is még megriasztotta a lakókat a megáradt víztömeg.
A falu szívében helyezkedik el a Kerka-holtágból kialakított horgásztó, közepén egy szigettel, melyre egy szép, (falusi összefogással és társadalmi munkával készült) formatervezett hídon lehet átsétálni. A sziget falusi és családi rendezvényeknek egyaránt helyszínt biztosít, az ideérkező turisták is igénybe vehetik. Kemencés sütésre és bográcsos főzésre van itt lehetőség. A tó közepén tavasztól őszig egy kis szökőkút csobog.
A kerkaszentkirályi Kövi csík tanösvény a falu belterületén, a Kerka mentén mutatja be a kisszerszámos halászatot és a környék élővilágát. Rövid, de élvezetes sétát tehetünk a Természetháztól a tó végéig, útközben a világháború helyi áldozatainak állított emlékparkot is megcsodálhatjuk.
A település intézményei
Oktatási intézmények:
Kerkaszentkirályon nem található közoktatási intézmény. Muraszemenye, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Szentmargitfalva Községek Közoktatási Intézményi Társulásának intézménye a Muraszemenyei Általános Iskola, valamint a Muraszemenyei Napköziotthonos Óvoda. A helyi gyermekek ide, illetve Lovászi és Lenti települések oktatási intézményeibe járnak.
Szociális intézmények:
Kerkaszentkirályon nem található szociális intézmény. A szociális feladatokat a Lovászi Gondozási Központtal együttműködve egy fő házigondozó látja el. Településünkön a falugondnoki szolgálat is segítséget nyújt.
Egészségügyi intézmények:
Kerkaszentkirályon nem található egészségügyi intézmény. A háziorvosi ellátást legnagyobb részt a szomszédos Muraszemenye és a közeli Tornyiszentmiklós háziorvosai biztosítják. Járóbeteg szakellátást Letenyén, Lentiben, valamint Nagykanizsán vehetnek igénybe a lakók.
Művelődési intézmények:
Kerkaszentkirályon egy közösségi színtér, a Természetház, valamint a Községi Könyvtár szolgálja a kultúrára szomjazókat.
A település közösségi színtere a Természetház. Ez az épület a XX. század elején Hosszu Károlynak, a falu köztiszteletben álló molnárának, valamint családjának otthona volt, valamint bolt is üzemelt benne. Az 1970-1980-as években települési összefogással, rengeteg társadalmi munkában eltöltött órával újult meg ez az épület, mai formájának nagy része a 2000-es évek elejére alakult ki. A falu közösségi színtereként funkcionáló épület-komplexus 3 különböző méretű és tipusú rendezvénytermével várja a település és a környék programjainak résztvevőit, ezen felül 11 szobában közel 35 fő elszállásolására van lehetőség. Szintén az épületben bérelt irodát a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület is, valamint a falu kulturális alapítványának a székhelye is az épületben található.
A helyi könyvtár a KSZR rendszer tagjaként nagy könyvállománnyal, DVD készlettel és 12 féle folyóirattal várja az olvasni vágyókat.
A település civil szervezetei:
Kerkaszentkirály Község Önkéntes Tűzoltó Egyesülete:
A közel évszázados múlttal rendelkező civil szervezet tagjai hajdanán sok térségi és megyei versenyen megmérettették magukat, eredményesen. A mai napig aktív tagjai a helyi közösségnek. A természeti csapásokkor (ami szerencsére nem sűrűn fordul elő) is mindig helyt állnak a tagok.
Kerkaszentkirály Községért Kulturális Alapítvány:
Az alapítvány tagjai lelkes segítői a helyi közösségfejlesztésnek, minden helyi rendezvényen ott vannak és segítik a program sikeres megvalósítását.
Kerkaszentkirályi Kerka Horgászegyesület:
A 2001-ben alapított szervezet a helyi és környékbeli horgászokat fogja össze. Tagjai gondozzák a település közepén elterülő tavat, a Kerka folyót, valamint a település szélében haladó Adován patakot.
Kerkaszentkirályi Idősek és Fiatalok Összefogásáért Egyesület:
A 2013-ban alapított civil szervezet tagjai a helyi közösség aktív tagjai, a közösségi élet mozgatórugói. Szívesen vesznek részt minden fajta eseményen a szervezési folyamatoktól a lebonyolításon át az utómunkálatokig.
Kerkaszentkirályi Települési Értéktár Bizottság:
A 2021-ben alakult Bizottság a helyi természeti, kulturális és építészeti értékek megőrzését, védelmét helyezi küldetése előterébe.
A település közösségei:
Kerkaszentkirályon aktív közösségi élet folyik, több civil kezdeményezés is jelen van a falu életében.
Kerka Bike Tour
A zömében helybeliekből álló csoport gyalogos és kerékpáros túrákkal próbálja felfedezni a környék természeti és építészeti csodáit.
Kerka Hímzőkör
A hímzést kedvelő asszonyok két, három hetente találkoznak, ahol a vezetőjük segítségét kérhetik, ha elakadnak egy-egy minta kimunkálásával, vagy új anyagra szeretnének elkezdeni alkotni. 2019-ben a falunapi rendezvényen kiállítást is szerveztek az alkotásaikból.
Kerkaszentkirályi Vesszőfonó Szakkör
A csoport a Nemzeti Művelődési Intézet meghirdetett lehetősége által alakult meg. A tagok gyakorlott vezető segítségével sajátíthatják el a vesszőfonás mesterségének rejtelmeit.
A település jelene:
Egy pályázat keretében megvalósult a Murai raftingolás lehetősége, ehhez egy raftingbázis, raftingcsónakok, evezők és mentőmellények állnak rendelkezésre. A Természetház mögötti régi malomtavak helyén szabadidőpark került kialakítása, tanösvény is kijelölésre került tájékoztató táblákkal.
A község melletti szőlőhegyen egy 12méter magas négyszintes, fából készült kilátó is színesíti a túrázók útvonalát, melyről megcsodálható a zalai táj, Muravidék szépsége. A település és környéke Natura 2000 védettség alatt áll, és része a Kerka-Mura Menti Tájvédelmi Körzetnek.
Legfőbb értékünk a gyönyörű környezet és küldetésünknek érezzük, hogy megvédjük ezt gyerekeink számára. Ezt a szemléletet közvetíti az önkormányzat a lakosok felé, hiszen a turizmusban meglévő lehetőségek nincsenek kihasználva, teremthetnek munkahelyeket és megélhetési forrás is lehetne a családok részére.
- 8887 Bázakerettye, Fő út 4.
- Telefon: +3630 353 8312
- Email: dombhatak@gmail.com
- A Mura Menti Dombhátak Cselekvő Közösségei
- TOP-5.3.1-16-ZA1-2017-00006
- Kedvezményezett: Bázakerettye Község Önkormányzata
- A vissza nem térítendő támogatás összege: 52.999.370 Ft
- Támogatási intenzitás: 100%
- A projekt fizikai befejezésének tervezett napja: 2023.05.31.
- Adatvédelmi tájékoztató
- Sütik (cookie) kezelése
- Impresszum
- Copyright © 2021